Hosszú Várakozás után végre megérett a találkozó. Advent második vasárnapját megelőző szombaton találkozót szerveztünk a nyári gyerektáborban részt vevő gyerekek/fiatalok részére. Vagyis valóban csak rész(ére), hiszen ezen a találkozón csak a szabolcsiak vettek részt. Kemecse, Csaholc, Gemzse, Nyíregyháza. A szervezés Erika néni munkája, és ő volt a házigazda, na persze Miklós bácsi is, és nem utolsósorban a Nyíregyházi gyülekezet. Köztünk volt még elmaradhatatlanul Laci bácsi, Loretta néni, Csaba bácsi, Gyöngyi néni és Márti néni, aki a kézműves szekciót irányította, és persze az ötleteket hozta. Ezzel már el is árultuk egy részét, hogy mivel is töltöttük a napot.
Bemelegítésként elővettük a táboros énekeket, és néhány karácsonyival is megpróbálkoztunk. Majd Erika néni vette át a szót, és "képről és keretről" beszélt. Sorba vette, hogy a karácsonnyal kapcsolatban mennyi szokásunk van. Persze ami nem feltétlen rossz. Hisz az ajándékozás, a lakásunk feldíszítésé, a karácsonyfa, a finom ételek hozzá tartoznak a meghitt ünnephez. De ez csak keret! Úgy mint egy szép, értékes vagy kevésbé értékes festménynél. Lehet a keret akármilyen szép, díszes, de az érték az a KÉP. Így kell lenni a mi karácsonyunkkal is. Fontosak a körítések, de az Ünnep üzenetének Középpontja maga Jézus Krisztus! Aki földre jött, hogy megváltson ENGEM/MINKET a bűneinkből. Üdvösséget és Örök életet adjon. És Békességet Istennel és embertársainkkal. Meghallgathattuk a Karácsonyi Történetet, melyen Erika néni szépen végigvezetett bennünket.
Közös ebéd után, kimentünk a Sóstói tóhoz, hogy egy kicsit levezessük a délelőtti ülés, és ebéd "fáradalmait".
Mire visszaértünk, már elő is készítették a "barkácsoláshoz" szükséges eszközöket. Festettünk, kötöttünk, ragasztottunk, és elkészültek a karácsonyi díszek. Pihenésképpen egy kis cso-csó is belefért a délutánba.
Énekekkel, és Laci bácsi imádságával (na persze az elválás szomorúságával is) zártuk a találkozónkat.
Találkozunk jövőre ismét Hejcén!