Nyílt levél Áder János Köztársasági Elnökhöz - metkapolna

Go to content

Main menu:

Hírek, események > Közlemények


A MET elnökének Áder János köztársasági elnök úrhoz címzett nyílt levele:

Áder János úrnak,
a Magyarország Köztársaság Elnöke

Budapest



Tisztelt Elnök úr!



Ön visszaküldte az országgyűlésnek megfontolásra 2013. július 2-án kelt Kövér László házelnökhöz írt levelével többek között „a vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényt (T/10750. számú törvényjavaslat)” is, melyet rendkívüli ülésén néhány napja fogadott el a parlament.

Egyrészt köszönöm, hogy ezt megtette, másrészt arra kérem, hogy abban az esetben, ha az esetleges újabb parlamenti döntés most sem venné figyelembe sem az AB-nak az Egyházi Törvénnyel (Ehtv.) kapcsolatos korábbi döntését, sem a Velencei Bizottság ugyancsak e tárgyban megfogalmazott ajánlásait, hanem lényegében a most megszavazott szöveget igyekezne újra érvényesíteni, azt ne írja alá, hanem küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. A negyedik Alaptörvény-módosítás alapján módosított Ehtv. azon „engedménye”, hogy az előző törvényszövegekkel diszkriminált vallási közösségek szintén nevezhetik magukat „egyháznak”, valójában megtévesztés. A parlamenti többség ugyanis semmibe vette azokat az aggályokat és döntéseket, melyek – rajtunk kívül – további hetvenegy vallási közösség jogait rögzítették 2012. január 1-re visszamenőlegesen. Ők (velünk együtt) továbbra sem részesülnek az egyházi státusz lényegét jelentő egyenlő elbánásban.

Noha valamennyi említett egyház helyzetének rendezését várom a törvénytisztelő polgár teljes határozottságával, indoklásomban alapvetően saját egyházam, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) példájára fogok támaszkodni.



A MET egyházat azok a metodista lelkészek és hívők alapították a múlt század hetvenes éveiben, akiket az akkori egypárti, bolsevik állam nemzetbiztonsági szempontokat is hangoztatva az egyházból kiüldöztetett, sokféle hatósági eszközzel és eljárással meghurcolt, de végül, 1981-ben mégis kénytelen volt önálló egyházként államilag is elismerni. A MET már a rendszerváltás előtt elindította felsőoktatási képzését és szociális ellátórendszerének működtetését a legszegényebbek között. Egyházunk ezt a szolgálatot a szintén legrászorulóbbak közt kiépített közoktatási hálózatával kiegészítve végezte az elmúlt negyed században az egymást váltó, különféle kormányok megelégedésére, elismerésével. Most egy rendszerváltó párt érthetetlen és indokolhatatlan támadásaival szemben kell védelmeznie a társadalom legelesettebb csoportjai között végzett, a bibliai-evangéliumi meggyőződésére épülő szolgálatát.



A parlament 1990-ben megalkotta a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló IV. törvényt*, amely több mint két évtizeden keresztül a jogállami elvárásoknak megfelelően szabályozta Magyarországon az egyházak működését.



A FIDESZ-többség által irányított jelenlegi parlament, a 2010-es kormányváltást követően mindenféle szakmai egyeztetés, illetve az érintettek bevonása nélkül – az állítólagos „bizniszegyházak” elleni küzdelem jegyében – meghozta a dicstelen sorsú 2011. évi C. törvényt** , melyet az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenség miatt teljes egészében megsemmisített, többek között a MET indítványára. Az országgyűlés 2011. június-júliusában több héten keresztül tárgyalta ezt a törvényjavaslatot a KDNP előterjesztésében, majd a zárószavazás előtt néhány órával a FIDESZ akkori frakcióvezetője egyéni képviselői módosító indítványa folytán teljes egészében átírta a törvényszöveget, és mindössze egy tucat egyházat ismert el törvényesnek. A többieket indokolás nélkül megfosztotta egyházi jogállásától.



Az AB döntését követően az országgyűlés 2011 novemberében, érdemi előkészítés és egyeztetés nélkül, pár napos ülésezést követően keményebb feltételek elvárásával (pl: 1000 támogató, 20 év hazai működés, vagy legalább 100 éve létező külföldi partnerrel való kapcsolat igazolása, stb.) fogadta el az egyházak jogállását szabályozó 2011. évi CCVI. törvényt*** . Ezt a törvényt egy alkalommal, 2012 februárjában módosították, ekkor elismertek még mintegy két tucat egyházat. 66 egyházi státuszra jelentkezőt viszont indokolás nélküli országgyűlési határozatban elutasítottak (köztük több zsidó, nem keresztény felekezetet, vagy például a 310 óta működő örmény egyház hazai egyházrészét is).



A MET státusza:

A hatályban levő egyházi törvény (2011. évi CCVI. tv.) alapján az országgyűlés egy indokolás nélküli határozattal 2012. március 1. napjától megfosztotta a MET-et egyházi jogállásától, és arra kényszerítette, hogy kezdeményezze egyesületté átalakulását az illetékes bíróságon.
A MET – a kényszer-végelszámolást elkerülendő – az egyesületi változásbejegyzési eljárást ugyan formálisan megkezdte, de abban minden egyes érdemi határozatot megfellebbezett alapjogi sérelmére hivatkozással. Ennek köszönhetően a MET a mai napig nem alakult át egyesületté, jogi státusza – az Alkotmánybíróság 2013. tavaszi döntéséig - átalakulás alatt álló szervezet volt. Az AB döntés közzététele óta – miniszteri nyilvántartásba nem vett – egyházként működünk.



A 2011. évi CCVI. törvény ellen a MET – más érintett egyházak mellett – alkotmányjogi panaszt nyújtott be, és egyidejűleg a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult. Kérelmünket a strasbourgi bíróság befogadta, és jelenleg is folyik az eljárás.



Az Alkotmánybíróság 2013. március 1-jén kihirdetett döntésével részlegesen megsemmisítette a hatályos egyházi törvényt, visszaadta 72, korábban jogfosztott egyház (köztük a MET) egyházi jogállását, és döntésében külön kiemelte, hogy alkotmányosan nem lehet különbséget tenni az országgyűlés által elismert, illetve az AB által jogaiba visszahelyezett egyházak között.



Az AB döntés alapján 2013. március 4-én bejelentettük az emberi erőforrás miniszternél (aki az egyházi nyilvántartást vezeti) az adatainkat. Erre 30 napon belül nem érkezett válasz, ezért a közigazgatási eljárási törvény****  alapján a miniszterelnöktől kértünk felügyeleti intézkedést 8 napon belül. Beadványunk alapján a 8. napon megérkezett az egyházi ügyekért felelős államtitkár elutasító levele, mely szerint nem tud a kérésünknek eleget tenni, mivel a miniszter csak az országgyűlés által elismert egyházakat tartja nyilván. Ezzel a miniszter nyíltan semmibe vette a mindenkire nézve kötelező AB döntést, amely kifejezetten kimondja, hogy nincs akadálya a jogaiba visszahelyezett 72 egyház miniszteri nyilvántartásba vételének. A MET a jogszabálysértő miniszteri elutasítás ellen keresetet nyújtott be az illetékes közigazgatási bírósághoz. A keresetben hivatkoztunk a folyamatban levő strasbourgi eljárásban a kormány által adott hivatalos észrevételre, amelyben a MET jogi státuszáról a kormány úgy nyilatkozott (I. rész, B. pont, 4. oldal), hogy „az Alkotmánybíróság 2013. február 26-án meghozott, IV/2352/2012. sz. határozata alapján korábbi egyházi jogállása fennmaradt”.



De nemcsak az EMMI és a kormány, hanem egyetlen közigazgatási hatóság – a kincstártól, a kormányhivatalokon át a NAV-ig – sem hajlandó alkalmazni az AB márciusi döntését. Négy hónapja küzdünk a közoktatási és szociális intézményeink után 2012. január 1. óta visszamenőleg járó egyházi kiegészítő normatíváink megállapításáért – egyelőre csak elutasító válaszokat kaptunk, amelyeket sorban peresítünk.



A NAV több mint fél éve tartja vissza jogtalanul a 2012-ben a MET részére felajánlott 43 millió forint egyházi 1%-os adófelajánlást (a felajánlók számát illetve az összeget tekintve a jelenleg elismert egyházak között a hetedik-nyolcadik helyen állnánk). Hol azért, mert még nem vagyunk jogerősen egyesület, hol azért, mert nem tudunk egyházi jogállásunkról miniszteri igazolást produkálni.
Ugyanez a helyzet a 2013. évi egyházi 1% gyűjtéséhez szükséges technikai számmal – a NAV 2013 áprilisának végén felfüggesztette az eljárását, és arra utasított bennünket, hogy kérjük az új, még hatályba sem lépett egyházi törvénymódosítás alapján az elismerésünket. Ez az eljárás – ha el is indul – nyilvánvalóan nem tudott befejeződni 2013. május 20-ig, amikor is lejárt az 1% gyűjtési időszak az SZJA bevallások benyújtási határideje miatt.



Mindeközben a parlament előbb elfogadta az Európa-szerte hírhedt negyedik Alaptörvény-módosítást, és 2013. június 26-án megszavazta az ennek megfelelő egyházi törvény-módosítást is. Az emberi erőforrások minisztere által a parlament elé terjesztett T/10750. számú törvényjavaslat***** - a hatályos egyházi törvényen túl - összesen 83 törvényt módosít abban az esetben, ha azt Ön aláírja.



A szűken vett egyházi törvény-módosítás (az AB döntésnek ellenszegülve) nem változtat a hatályos törvény mellékletében szereplő egyházak körén, akik ettől fogva „bevett egyház”-nak minősülnek. Ezek mellett vallási közösségnek minősülnek a „vallási tevékenységet végző szervezetek” is. Utóbbiak azonban (bár a törvény kegyesen engedélyezi számukra az „egyház” önmeghatározás lehetőségét) ki vannak zárva minden olyan speciális jogosultságból, amely a bevett egyházakat megilleti. Az egyik legfontosabb megkülönböztetés folytán kizárólag a bevett egyháznak lehet egyházi személye, valamint egyházi intézménye – minden ehhez kapcsolódó költségvetési támogatással, kedvezménnyel együtt, a vallási tevékenységet végző szervezetek mindebből kizárattak.



A parlament – a márciusi AB döntésre reagálva – újraszabályozta az egyházi elismerés új feltételeit, és rendkívül cinikus módon (mintegy „megtorlásul”) újabb és magasabb korlátokat emelt a kívül rekedtek elé:

- A törvény korábbi verziójában 20 éves hazai működés esetén elegendő volt 1000 tagot felmutatni, ezt a számot most felemelték legalább 10.000 tagra (Magyarország lakosságának legalább 0,1 százalékára).



-  Számos olyan elismerési kritériumot tartalmaz a törvény-módosítás – pl. nemzetbiztonsági kockázat kizártsága, az állammal a közösségi célok érdekében történő együttműködésre alkalmasság – amelyek értékelése az ezúttal jogalkalmazói szerepkörben feltűnő, illetékes országgyűlési bizottság rendkívüli kockázatokat rejtő szabad mérlegelésére van bízva. Hadd jegyezzem meg itt, hogy a Mózes II. könyve szerint Egyiptomban, rabszolga sorban tartott zsidók ellen is - az egyik - hamis vád a nemzetbiztonsági kockázat (1,10), de Jézus kivégzésének szükségességét is szintén nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva latolgatták az akkori hatalmi elit képviselői (János evangéliuma 11,47-53).



- Ugyan látszólag az AB döntéssel összhangban jogorvoslati lehetőségeket is beépítettek az elismertetési eljárásba, ezek azonban csak formális jogi megoldások, és nem jelentenek tényleges jogorvoslatot a sérelmet szenvedett vallási közösségeknek. Az országgyűlés elutasító döntése ellen az Alkotmánybírósághoz előterjesztett indítvány alapján az alkotmánybírák ugyanis kizárólag az országgyűlés egyházként történő elismerésre irányuló eljárásának törvényességét vizsgálhatják felül. Tehát nincs lehetőség a mérlegelési körben hozott döntések felülbírálatára.



- A MET szempontjából további súlyos jogsérelmet okoz az a helyzet, hogy a törvény-módosítás átmeneti szabályai között nincs rendelkezés arról, hogy a 2013. márciusi AB döntéssel érintett 72 egyház jogosult-e, és ha igen, akkor milyen közigazgatási eljárás útján a 2012. január 1. és a mostani törvénymódosítás hatályba lépése közötti időszakra nézve egyházi 1%-os SZJA- felajánlásra, közoktatási és szociális kiegészítő normatívára, illetve azokra az egyéb költségvetési támogatásokra, amelyek ebben az időszakban megillették a miniszteri nyilvántartásba bejegyzett egyházakat.



- Az egyházi törvényen kívül módosított 83 másik törvényen módszeresen végigvezették a bevett egyház, illetve a vallási tevékenységet végző szervezet fogalmát. A rendező elv nyilvánvaló: ahol költségvetési támogatásról, kedvezményről (illeték, adó, díjak, stb.), illetve bármilyen más jelentős anyagi előnyről van rendelkezés (pl. SZJA 1%, termőföld-szerzés, ingyenes vagyonkezelői jog állami tulajdonú vagyontárgyakon), azzal csak a bevett egyházak élhetnek. A hitéletinek minősített tevékenységeket a vallási tevékenységet végző szervezetek is gyakorolhatják, pl. börtönlelkészi szolgálat, egészségügyi intézményekben beteglátogatás, gyónási titok megőrzése, egyházi temetés, de anélkül, hogy ezek gyakorlásához a bevett egyházakat megillető forrásokkal rendelkezhetnének. Ezzel az aktussal tehát az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy Magyarországon a bevett egyházak a bizniszegyházak.


Meggyőződésem, hogy a Magyar Köztársaság elnöke ehhez a törvényhez tiszta lelkiismerettel nem adhatja a nevét, ezért azt várjuk Öntől, hogy a rövidesen várható újabb törvényjavaslatot – aláírás helyett – küldje tovább előzetes alkotmánybírósági normakontrollra.



Budapest, 2013. július 3.
                                                                 Tisztelettel:
                                                                                                            Iványi Gábor









* a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény
** a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény
*** a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
**** a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 20. § (2) bekezdés
***** a vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi …. törvény

 
Back to content | Back to main menu